Nemcsak azért érdemes megpróbálni a másikkal többet elérni mert az idő elmúlik, és aztán bánni fogod ha a koprosósójában látod ahogy ‘bb’ idézte. Hanem mert minden valószinűség szerint lehetséges is több mint barátság. Gondoljatok bele kérlek, nem véletlenül tölt a másik veled a kelleténél sokkal több időt. Főleg azoknak a szól akik arról irtak hogy egymásnál alszanak, átölelitek egymást. Természetesen a másik is vonzódik különben nem veletek lenne! Amire vár ilyenkor a másik az a kurázsi, tökösség hogy úgy mondjam. Bár nekem is 27 év kellett hogy rájöjjek. Még ha nem is úgy van, és nem is szeret viszont azzal hogy fevállalod az érzéseidet többre fog méltatni. Ha fiú vagy, ha lány addig csak kisgyerek maradsz a szemében amig nem próbálsz változtatni. ÉS igen, nem kell a falnak rohanni, hallgassatok Hellportra a kockát át lehet forditani. Ha jó barátok vagytok úgyis tudod mi tetszik neki, és ha sok időt tötötök együtt az már olyan könnyűvé teszi. De egyébként nagyon jó teszt ha megfigyeled mit tesz a másik ha kicsit megvonod tőle a figyelmet. Ha kcsit nem ő lesz a világ középpontja hidd el teperni fog:) Na ezek után már csak bátornak kell lenni. Akármi is az oka hogy ő nem közeledik, akármi amit nem tud benned elfogadni ha kényszerit hogy döntsön, csak jól jöktesz ki belőle. Aki bátor az kipróbálhatja milyen szexelni a vágyot személlyel, aki nem az nem:) Amúgy is érzi a másik mi van benned, felesleges titkolni csak nyuszi maradsz, aki hayja hogy barátként a háttérben szenvedjen ahelyett hogy férfiként, nőként viselkedni.

Persze lehet olyan oka is ami egy harmadik személyt érint, vagy független kettőtöktől. Akkor nem muszéj lépni, én ebben a helyzetben vagyok sajnos. Tudom hogy a fiú is szerelmes belém és én is, de illendően keröüljük a témát és együtt töltünk annyi időt amennyit csak lehetséges hogy ne szakadjon meg a szivem. Ja, hát igen lehet tetteni a csak barátságot, sok energia ugyan…

Aztán van olyan fiú barátom akivel tényleg csak barátok vagyunk, viszont ahhoz az kellett hogy évekkel előtte járjunk egy rövid ideig és megtapasztaljuk hogy nem megy. Nem vonzódtunk egymáshoz és nem volt szenvedély. Viszont azóta, (6-7 éve kb.) kellemes barátságban vagyunk, mindig számithatok rá, őszint lehetek vele de sosem lesz nagyon szoros barátom ez is igaz. És mindig fenntartásokkal fogom kezelni, de működő barátság.

Üdv:

Köszönjük szépen, ez nagyon tetszett. Lehet kirakom az oldalra külön, nem csak kommentként. Köszi, hogy megosztottad velünk!

Aida

“Fizika óra van, én mellette ülök. Nézem a fénylő, bársonyos haját, a gyönyörű szemét, a szép kezét… Ő rám néz, és mosolyog. De ő nem úgy néz rám, ő csak az úgymond “legjobb barátom”. Vége az órának, vége a napnak, ő átjön hozzám elkérni a matekfüzetem. Én odaadom neki, ő rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit, és azt mondja, köszi. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom. Másnap találkozunk a suliban, mellette ülök, sír…sír, mert szakított a barátjával. Én megvigasztalom, ő átölel…érzem, hogy majd kiugrik a szívem. Egy órán keresztül a karomban fekszik, aztán rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit és azt mondja, köszi. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom. Telnek a napok, az évek, látom hosszú talárban, az érettségin, látom, amikor átveszi a bizonyítványát. Ő rám mosolyog. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom. Együtt megyünk a főiskolára, de telnek az évek, és már a diplomaosztón találom magam. Ő még szebb, hosszabb és szebb a haja, az arca, gyönyörű nő. Az utolsó nap ő rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom. Eltelik rengeteg idő, én minden héten beszélek vele telefonon. És akkor megkapom a szörnyű hírt. Ott állok a koporsójánál, ami nyitva van, látom a fehér gyönyörű arcát. Potyognak a könnyeim. Nem mosolyog rám, nem kapok tőle puszit. El akarom neki mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő már nem tudhatja ezt… Később felmegyek a szobájába, és megtalálom a naplóját, és a következőket olvasom: ” Rámosolygok, az arcára nyomok egy puszit. El akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom.”