Előfordul, hogy valaki párkapcsolatban él, de megkíván mást, megtetszik neki egy harmadik személy, ez a legjobb kapcsolatban is előfordul egy idő után. Mi van akkor, hogyha ez a vágy túl erős vagy akár erősebb, mint a partner iránt érzett érzelmek. Röviden fogalmazva baj. Hol a baj? A szerelem, a szeretet elmúlt.. nincs már meg az összetartó erő a párkapcsolatban és az ember másra vágyik. Elkezdtél erősen vágyni egy másik nőre és ez nem puszta testi fellángolás? Úgy érzed, hogy akivel együtt élsz többé már nem az, akire vágynál egy életen át? Ilyenkor mit tehet vagy inkább mit tesz a férfiember? Szerintem legtöbbjük az egyszerűbb utat választja, titkos kapcsolatba kezd, főleg akkor, hogyha a jelenlegi kapcsolat már igen komolyra fordult, esetleg már házasság vagy gyerek is van. Van-e ennek értelme? Mit kockáztat így az ember? A becsületét… Nem érdemes titokban csalni a párunkat, akkor sem, hogyha úgy érezzük ellenállni  nehéz. Azt tudtad, hogy nehéz, de nem lehetetlen?

Jogos a kérdés hát mit akkor tehet ilyenkor az ember?  Szerintem két út járható. A két út közül pedig mérlegelés után szabad választani. Mérlegelni kell a jelenlegi kapcsolatot, mit adhat még, eddig mit adott. Milyen közös szálak vannak, mik a tervek, mennyi az öröm és mennyi a bánat a kapcsolatban. Napi szinten boldogok vagyunk-e vagy már végleg elhagyott minket ez a felemelő érzés.

Ha azt érezzük itt még nincs minden veszve, ha csak egy kicsit is látjuk ennek a dolognak a jóra fordulását, akkor ne kockáztassunk! Lehet, úgy tűnik, nem vagy képes ellenállni a harmadik félnek, túl kívánatos az a lány… de hidd el nekem, ellent tudsz állni! Az ember sok pénzt szeretne, mégsem rabol bankot… ellen áll. Itt nagy különbség van, hogy ellent tud-e valaki állni vagy ellent akar-e állni. Egy ilyen esetben csupán arról van szó, hogy ellenállni nehéz, de igazából nem lehetetlen.

A baj akkor van, hogyha a mérlegelés után arra jutunk, hogy a régi kapcsolat végleg eltemetve, annak már értelme nincsen. Ilyenkor nem szabad titkos viszonyokban keresni az örömet! Bátornak kell lenni, akkor is, ha nehéz és kilépni abból, ami rossz. Minél tovább halogatjuk ezt a dolgot, ez annál nehezebb lesz és annál súlyosabb következményeket von maga után. Ha megtesszük a lépést és őszintén vágyunk egy harmadikra.. talán az életünk is olyan lesz, amilyet mi szeretnénk. A mérlegelés azonban nagyon fontos. Őszintén, érzelmileg és nem csak a puszta vágyak alapján…

Az az igazság, hogy nem érdemes előre “agyalni” ezen. Milyen előnye vagy milyen hátránya van ennek? Ne ezen gondolkozz és pláne ne ez alapján válassz magad mellé párt. Te válassz, ne mások, ne előítéletek döntsenek helyetted. Lehet, hogy ő az igazi. Akár 10 évvel idősebb vagy fiatalabb nálad.

Igazából nem a kor számat. “Tökéletes férfi” lehetsz az általad választott nő számára, mindegy hány éves vagy. Nem a kor számít. Egyébként is, ha túl idősnek találod magad az illető lányhoz, állj másképp a dolgokhoz. Közelítsük ezt úgy meg, hogy elég érett hozzád az a lány? Elég felnőtt már, hogy társad legyen?

Ha úgy éreznéd a lányt zavarja a korkülönbség, ne ezt forszírozd, hanem másképp közelíts a probléma megoldásához. Add a tökéletes férfi látszatát, légy “tökéletes”, mutasd a jó tulajdonságokat, szorítsd háttérbe a rosszakat. A korodat fordítsd a javadra, emeld ki annak minden jóságát. Idősebb vagy? Mutasd. hogy bölcs vagy és Tőled lehet tanulni, van élettapasztalatod és Rád biztosan lehet számítani. Fiatalabb vagy? Mutasd, hogy mennyire pöröghet az élet, hogy mennyi energiád van és milyen dinamikus vagy.

Természetes az persze, hogy nem élünk tökéletes világban, alapvetően nem kéne, hogy a kor -mint olyan apróság- befolyásoljon egy kapcsolatot, de mégis sok nő számára jelentőséggel bír. Viszont rajtad áll vagy bukik a dolog. Nem kell, hogy véget érjen, hogy ne legyen “happy end” a dologból. Mindezek ellenére előfordulhat, hogy váló ok lesz a korkülönbségből, de hiszem, hogy ez már csak olyan esetekben fordulhat elő, ahol alapjában véve nem passzolnak össze az illetők. Akik tényleg egymásnak valók, akik tényleg egy párt alkotnak és illenek egymáshoz, mint kulcs a zárhoz, ott ilyen apróságok biztosan nem okoznak igazi problémákat.

Valóban többen lenézik ezt a szituációt. Vannak, akik lenézik a nőt, azzal a felszólalással, hogy ő a feljebb jutás reményében ment bele a viszonyba. Mások lenézik a férfit, hisz szerintük ő csak kihasználja az alkalmazottját és bábként bánik vele.

Csúnya dolog, ha felsőbb beosztásúként kezd ki valaki az alkalmazottal. Hisz ez akár kihasználásnak is minősülhet. Persze a csalfa lányokat sem kell félteni, akik hátsó szándéktól vezérelve csábítják el főnökeiket. Én azt mondom ezek a viszonyok, szinte soha nem tiszták…

Ebből kifolyólag, javarésze ezeknek a kapcsolatoknak nem igazi érzelmeken alapul. Az nagyon ritka. Statisztikák alapján az ilyen főnök-alkalmazott kapcsolatok hamar zátonyra futnak és nem sok értelmük van. Ritkán vagy inkább soha nem hallani olyat, hogy “Hallottad, K. József elvette a titkárnőjét”. Ráadásul igen a munka rovására mehet a dolog. Ha ilyen szituációba kerülünk (akármelyik felén is legyünk) gondolkozzunk, hogy megéri-e. Megéri-e egy ilyen kockázatos kaland, netán úgy érezzük, hogy ez több annál. Ezekben a nem mindennapi helyzetekben mindig először gondolkodjunk, aztán cselekedjünk! Még akkor is, ha ez férfiként egy csinos titkárnő láttán nehéz.

Vegyünk két független, fiatal dolgozó személyt, egy férfit és egy nőt. Azonos munkahely, munkhelyi kapcsolat, napi akár 5-6 óra “tömény” érintkezés. Megvan rá az esély, hogy felizzon a levegő közöttük. Először persze idegenkednek a kapcsolattól, mit szólnak majd a többiek, hogyan viselkedjünk a munkahelyen, később ha netán szakításra kerülne a sor, akkor mi lesz velünk, nem “piszkítja”-e be a munkakapcsolatot (főleg ha csúnya volt a szakítás). Természetes, hogy ezek miatt kicsit nehezebben szánják rá magukat bármilyen más jellegű kapcsolat kialakítására, a munkakapcsolaton kívül. Ha valaki úgy érzi, hogy egy csúnya szakítás után nem lenne képes elvonatkoztatni és együttműködni a továbbiakban is, akkor akár az is javasolható, hogy inkább ne vágjunk bele ezekbe a dolgokba. Azonban ha nem ezt a típust képviseljük, érdemes egy próbát tenni, akkor is ha kollégáról van szó. Tudok olyan kapcsolatról, ami munkahelyi viszonyként indult, majd egy pár végül egy család lett a szereplőkből, ma már két kicsi gyerekkel. Vannak rá példák, hogy meg lehet így találni a párunk. Nem szabad beskatulyázódni a régi mondás által. Csak rajtunk múlik és a helyzeten, hogy megéri-e belevágni. És egész sokszor megéri. Mérlegelj!

Titokban kell-e tartani a munkahelyi viszonyokat a többi kolléga előtt? Talán csak az első pár nap, hét, ami kritikus lehet, hisz akkor dől el egyáltalán lesz-e valami a dologból vagy csak “futó kaland” lett belőle. Ha úgy néz ki, hogy még alakul is a dolog és esetleg már a többedik randin vagytok túl, ne féljetek kiállni a kollégák elé és büszkén megmutatni, hogy Ti már egy pár vagytok. Ha később mégis szakítás lesz a vége, ne az érdekeljen, hogy az a telefonos kolléga épp furcsén néz rád, hanem hogy azok akik számítanak biztosan nem néznek majd le. Én mindenképp arra buzdítalak, hogy bátran vállaljátok a kapcsolatotokat!

Ha Te is egy kolléganődet szemelted ki, csak azért mert egy helyen dolgoztok, ne hátrálj meg. Még jobbak is az esélyeid, sokat vagytok egy épületben, vannak ebédszünetek, amikor beszédbe tudsz vele elegyedni, sőt, ha egy helyen dolgoztok, akkor még közös téma is van rögtön és nem akad el a beszélgetés, nem jön a híres “kínos csend” (legalábbis erre nagyobb a valószínűség).

Ez eléggé változó és összetett választ igényel. Három részről érdemes mindenképp megvizsgálni a dolgot. Az igazán boldog nő, a kiegyensúlyozottan élő nő és a boldogtalan nő szemszögéből.

Ha egy nő boldog párkapcsolatban, akár házasságban él, igen nehéz elcsábítani és nem is illik. Viszont mi történik, ha egy ilyen nőnek kezdesz mégis bókolni, udvarolni? A nők imádják a bókokat. Ez tartja őket “életben”. Ha már foglalt, akkor is jól fog neki esni. Főleg olyankor, ha a párja már nem bókol neki úgy, mint az elején. Hisz a nő, ettől érzi magát nőnek. Olvadozni fog a kedves szavakon és imádni fogja, ahogy próbálod eltekerni a fejét. Azonban, ha nem csak a világnak hazudott, hanem ténylegesen boldog a kapcsolata, akkor nem lesz hajlandó sem továbbállni, sem hűtlenséggel tiszteletlenséget mutatni a párja iránt. Csak azért udvarolni valakinek, hogy ő ettől jobban érezze magát igazán önzetlen dolog és valljuk be az nem a legfőbb emberi tulajdonság. Így ha a kiszemelted biztosan boldog kapcsolatban él, Neked kell eldöntened megéri-e próbálkozni vagy inkább beletörődsz, hogy ő már másé lett.

Azok a nők, akik habár egy számukra kielégítő kapcsolatban élnek, de mégsem az igazi boldogságban sajnos belefolyhatnak a hűtlenség vétkébe. Igaz nagy valószínűséggel végleg elcsábítani az ilyen nőt sem sikerül. Tehát megéri-e egyáltalán bókolni egy ilyen nőnek? Mit szeretnél? Szeretnél egy szeretőt, aki szemében mindig csak a második lehetsz? Aki nem ér rá mindig, ha épp kedved szottyan egy kis közös programhoz? Megéri-e egy ilyen nő? Mérlegelj! A legnagyobb baj, hogy olykor az udvarlónak sikerül elcsábítani az egyébként kiegyensúlyozott kapcsolatban élő nőt és ezzel, még ha észre sem veszi, de tönkretett mindent. A nő, miután elmúlik a kezdeti varázs már nem is olyan boldog. Eszébe jut, hogy a régi párjával milyen jól megértették egymást, mennyire össze voltak már szokva. Persze az is igaz, ha nem csak fellángolás egyik fél részéről sem, akár az új kapcsolat is végződhet “happy end”-del.

Sajnos hazánkban és a világon is rengeteg nő él boldogtalan házasságban, kapcsolatban. Nem mernek váltani, a kényelmesebb utat választják. Főleg ha már van gyerkőc is a háztartásban. Mi van, ha a kiszemelted ilyen boldogtalan kapcsolatban élő nő? Akkor még akár Te lehetsz a jótevő is a helyzetben. Arra kell figyelni, hogy az ilyen nők érzelmi világa valószínűleg csorbult. Hogy mennyire az a boldogtalan kapcsolatban
töltött hónapok, évek számával függ össze. Egy olyan nő, akinek az érzelmi világa már nem teljes sokkal több törődést igényel. Lehet, hogy elveszette a bizalmát is a férfiak iránt. Sokkal többször ad elutasító választ, mint az, aki boldogságban él, pedig hidd el, a boldogtalan nő mélyen belül sokkal inkább menne, továbbállna, mint a boldog. Nagyon finoman kell udvarolni az ilyen hölgyeknek, előre megtervezni minden szót és tettet, nehogy sértő vagy bántó legyen számára. Arra gondolhatsz, hogy így nehéz dolgod lesz. Így van, ezekben az esetekben tényleg az. Ha viszont tényleg kell, és biztosan ő kell, akkor megéri a fáradozást. Akkor megéri a sok bókot, a sok visszautasítást. Megmenthetsz egy nőt és megszerezhetsz magadnak valakit, akit szeretnél. Ketten lesztek boldogok utána.